26.fejezet-Végzet

Nem tudtam, hogy mi fog történni. Hogy ezentúl majd hogy fogom tovább élni, az én kis életemet. Bizonytalan voltam.De egyben biztos voltam. Hogy Taylor mellett a helyem. Ő a mindenem, a végzetem. Tudtam, hogy nekünk együtt kell lennünk, de azt nem,hogy kellene folytatni.
-És most milesz?.kérdeztem
-Hát folytassuk ott, ahol abbahagytuk. Ugorjunk egy nagyot, és felejtsük el a múltat. Csak neked fogok élni. Csak veled, úgy mint rég. A lényeg, hogy mostmár minden rendben, és ennél semmi nem tehet boldoggá.-mondta, miközben mélyen a szemembe nézett
-Igzad van.Úgy szeretlek.-mondtam, és arcomat forró, izmos mellkasába temettem, miközben kezemet a derekán pihentettem.
-Nem megyünk haza?
-De, mennyünk. Héj cica, estére mit tervezel?-csillantak fel szemei, amely minden egyes alkalommal rabul tud ejteni.. Minden egyes nap beleszeretek a szemébe, a mosolyába, az illatába, és persze önmagába Taylorba.
-Nincsenek terveim.-mondtam-Legalábbis nem terveztem semmit.-summáztam végül
-Jó lenne kicsit kettesben lenni.Nem?-mondta
-De igen-mosolyogtam és belepirultam a pillantásába.Ahogyan rám nézett....annyira hiányzott.És erre akkor döbbentem rá igazán.
-Akkor már van is egy ötletem...
-És mi az?-kiváncsiskodtam
-Hmm..Úgy ismersz, mint aki lelövi a poént??-vigyorgott huncutul..
-Hát nem is tudom.. Bízom benne..-néztem rá bociszemekkel.
-Ne nézz így. kkor se mondom el. Csak azt éred el vele, hogy nem nézek rád estig.-nevetett fel öblösen.
-Hát jó.Akkor ne mond el, de azért örülnék ha rámnéznél.Egy percig sem akarok nélkülözni a látványodból..-mondtam miközben hozzábújtam.
-Nyugi, úgyse bírnám ki. Na de tudod mit? akkor én most el is tűnök, de este 7-kor nállatok várlak, szóval légy készenlétben.-mondta
--Óóó..Taylor megőrjítessz! Én nem birok addig várni. Belefogok őrülni a kiváncsiságba....
-Na ne csináld.-kuncogott
-Hülye farkas!!!!-dörmögtem
-Kényes macska!
Mindketten nevetni kezdtünk, és szorosan megölelt.Miközbe még mindíg éreztem az apró rázkódásokat amit az elfolytott hahotázás váltott ki belőle.
-Na akkor én el is indulok.Mire ottvagyok készülj el! Imádlak.-mondta majd hosszasan elidőzött ajkaimon, miközben nyelvünk vad táncot jártak.
Hazamentem, amjd nekiláttam valami kajának. Majd kilyukadtam az éhségtől.
Otthon előtört belőlem a bűntudat. Nem volt szép, az amit Joshhal tettem.Megmentette az életemet, én meg úgy hálálom meg neki, hogy hátatfordítok neki. Most biztosan csak úgy érzi, hogy kihasználtam Holott ilyen gondolat fel sem merült bennem.
-Szia.Nem tudod mi lelte Josht?-kérdezte anya kiváncsian.
-Miért?-lepődtem meg színháziasan.
-Hát te nem is tudod? Azthittem.. Szóval..Ő elment. Annyit mondott idézem:
"Már nincs miért, vagy inkább kiért maradnom. A lánya megtalálta a helyét a világban. Remélem boldog lesz." Ezt mondta, majd a csomagjaival a kezében elment.-mesélte
-De igen... Tudom.. Én.. Én és Tayor újra együttvagyunk. Ezt megmondtam Joshnak, hogy Taylort szeretem..Ami igaz, de most mégis bűntudatom van.. Erre célzott Josh, mikor azt mondta, megtaláltam a helyem. Tudod anya, Josh mentett meg.....-elmeséltem neki a történetem, anyu pedig ámuldozva figyelte a történetet.
-Húú..Már mindent értek.. Hát ezesetben, lehet én is rosszul érezném magam egy picit, de emiatt ne legyen különösebb bűntudatod. Josh megértette, hogy te Talyor mellett érzed jól magad. És elfogadta. Tehát, nem kell rosszul érezned magad. De látud ugye, milyen jószívűfiú. Más kiborult volna, ő pedig még ezek után is úriemberként viselkedett, és a te érdekeidet nézte. Örülnöd kéne, hogy megismerted őt.-mondta
-Igen.. És épp ez az, hoyg nagyon örülök hogy megismertem, de bánom, hogy elvesztettem. Örülnék, ha itt lenne nekem, mint egy barát.-motyogtam.
-Jó, ez természetes, de azért te sem játszhatsz mások érzéseivel. Mert ugye, ő másképp érez irántad.. És biztos nagyon jól esne neki, ha benyögnéd hogy legyetek csak barátok. És ez egyébként is olyan ócska duma.
-Jóó igaz.. Inkább hagyjuk, én megyek készülődni. Taylorral leszek az este.. Elmegyünk valahova, megünnepelni vagy valami, hogy újra együtt vagyunk.
Anyu arcát látva majdnem kitört belőlem a nevetés, amit kimondtam hogy vagy valami... Gondolom egyből olyanra gondolt..
-Ez remek..-mondta áhított vidámsággal.
Felszaladtam, majd keresni kezdtem egy türcsi után, mikor megakadt a szemem egy kis papíron ami az íróasztalomon hevert.
Szép, rendezett írás volt rajta, ami nekem szólt.
" Naomy
Én, elszeretnék neked mondani valamit, amit eddig nem tettem meg. Szóval, én szeretlek.-összerezzentem, majd óvakodva folytattam.- Nagyon örülök annak, hogy megismerhettelek téged. Te nagyon csodálatos lány vagy. Kedves, okos, és aranyos. Kár, hoyg most ilyen összevisszaság volt az életedben, de ezek után biztos minden rendben lesz. Az a legfontosabb, hogy boldog légy. Akár Taylor mellett, akár más mellett. Sajnos én nem tudtam neked ezt megadni..Tudod, én megpróbáltam a legtökéletesebben bánni veled. Vigyázni rád, amennyire csak tudtam. És vigyázni a szívedre. Csak aztán mikor ideutaztunk, rájöttem hogy nem volt mire vigyéznom. A szíved nem volt a kezemben. Te annak a Taylornak adtad. És remélem jó helyt lesz ott. Amint láttam, ahogyan halgatta a nekem mondott szavaid róla, szeret téged. Megérdemlitek egymást. Ne marcangold önmagad feleslegesen. Csak próbáld meg amagd jól érezni. Örülj annak, hogy újra vele lehetsz. Velem ne törődj, én kicsit midníg is tudtam, hogy ez lesz. de nem bánom. Biztos vagyok benne, hogy mellette a helyed. Termetes fickó,képes lesz vigyázni rád....=) -amint ezt elolvastam, keserűen felnevettem. -
Szeretettel:Josh
(u.i: Remélem, az életben még látjuk egymást. Bár azt is, hogy nem oylan körülmények közt, mint ahogy rád találtam. Tudod, .. autó.. stb.. Szia.)

A könnyekkel küzködtem. Ő..Annyira kedves, önzetlen.. Bárcsak én is ilyen lehetnék. Mindezek után is, neki csak az én életem a fontos. Azzal nem is számolt, hoyg fogja magát érezni ő. Biztos vagyok benne, ha mindenki róla vehetne példát, egészen más lenne ez a világ.
Ő csodálatos ember. És én is nagyon, nagyon remélem találkozhatok még vele
De most, elkell ezt felejtenem, a jelennek élek. -bíztattam magam.
Ezzel a tudattal masíroztam be a fürdőbe, és engedtem magamra a forró vizet, amely egészen ellazította az izmaimat, amelytől egy percre oylan gyengének éreztem amgam,de aztán sokkal felfrissültebb lettem.
Miután végeztem, kerestem magamnak valami csini ruhát. Amint ez végig futott az agyamon, kicsit kiborultam saját magamon.
-Jézusooom.. Na itt már problémák vannak.. Csini tuha mii? Háhá-motyogtam hangosan..
De mégis arra vágytam. Valami szédítőre.
Épp ez kellett nekem. Valami vadítóóó!!!
Előkerestem azokbóla ruhákból a kedvencem, amiket Joshtól kaptam. Egy aranyszínben pompázó miniruha.
Belebújtam, amjd kerestem egy magassarkút. Nade ott aztán már meghúztam a határokat. (azért mégse ment el teljesen az eszem.. mert tudtam hogy a magassarkú a gyengém. Félő, hogy kitöröm a nyakam)
Úgyhogy felvettem egy topánkát. Masni volt a tetején, ami egészen édes volt. Nade, egy oylan ruha mellé mégse vehettem fel édeset. Úgyhogy kikotortam valami mást.
Egy szandár volt, melynek volt sarka, de azzal még megbírkóztam. Belebújtattam a lábam, amin a körmöm átlátszó lakkal volt lekenve.
Odatipegtem a tükörhöz, majd megcsodáltam miylen eszméletlen vagyok. Komolyan mgamat dícsértem?? Igen... Deha egyszer olyan jól néztem ki..
Feltettem egy alapsminket, de egy kis vadságot is vittem bele. Kihúztam a szemhéjam vonalán egy fekete tussal a szememet, olyan cicásra..
Jó lett. Igazi csajnak éreztem magam. Ránéztem az órára, és még épp volt 3 percem 7-ig.
Lementem, felvettem egy bolerót, amjd randira készen álltam. Úgyse kell kabát. Taylor mellett? Hmm..
Pár perc késés elteltével ő is befutott.
-Bocsi cica, de még nekem is volt elintéznivalóm a külsőmmel kapcsolatba.-motyogta
-Hmm.Nem haragszom. Mivel írtó jól nézel ki.-mondtam mosolyogva.
Még ő is tett egy megjegyzést a külsőmre, mire én valószínűleg fülig pirultam.
Aztán kézenfogott és elindultunk.
Az, hogy hova is mentünk, az még titok volt számomra.

Itt a fejezet!! Puszii nektek!! És ugye miylen hamar hoztam? Descak mert, édes komikat kaptam, és mert írtó jó kedvem volt! ♥