13.fejezet/ Barátokból ellenségek..

Egy óriási farkas alatt találtam magam. De valahogy más volt. Ez nem Taylor volt. Ő olyan más. Olyan csodálatosabb.Feljebb ültem, és láttam, hogy védelmezően néz engem. Körbenéztem hogy megnézhessem mi a helyzet. 3 másik farkas állt támadó pozícióban, és megismertem köztük Taylort. Biztos mondhatott valamit az én mellettem álló farkasnak, mert bólintott Taynek és elkezdett engem terelni.Nem akartam elmenni, mert nem hagyhattam volna ott Taylort, hogy valami baj történjen. Nagyobb mint az volt.-Ne! Hagyj! Nem megyek el.!Tayloooor! Taylooor!-kiabáltam.Azonban távolodni kezdtünk, és már egyre messzebbről figyelhettem őt.Nagyon rosszul éreztem magam tudván, hogy esetleg miattam valami bajuk történhet. annyira aggódtam, hogy minden egyes porcikám remegett. Az idegesség, és a félelem egyaránt.A mellettem lépdelő farkas morgott egyet, majd elkezdett nekem jelezni, hogy pattanjak a hátára.Nem féltem, mert Taylor is vitt már a hátán. Tudtam nem eshetek le, meg semmi.Felpattantam, majd tovább mentünk. Kényelmesebb volt, mint a saját lábamon menni, de szívesebben lettem volna az én szerelmem mellett.Elkezdtünk gyorsulni, mindaddig amíg már egészen gyorsan szaladtunk, és én próbáltam kivenni merre tartunk, de minden elmosódott körülöttem.Pár perc múlva már tudtam hova megyünk. A farkasok területére. Ahogy Will mondta "farkastanya"Mihelyst eszembe jutott Will minden felevenedett bennem. A bőröm elkezdett égni, ahol csak megérintett.Rossz volt emlékezni. Mi lesz most vele? Megölik? Vagy mi? Nem is akartam tovább gondolkodni.Megérkeztünk hozzájuk. A farkas letett, majd elrohant egy közeli bokorba. Én addig csak álltam egy helyben, és vártam. Vártam, hogy Taylor visszajöjjön, és lássam őt épségben.De helyette a farkas jött vissza immár emberi alakban.-Szia Naomy. Én Chris vagyok. Nem kell aggódnod, biztonságban vagy. És szerintem a többiek is nemsoká visszajönnek.-Rendben. De most mi lesz Willel?-kérdeztem-Háát.. Ő.. most mennyünk be. Gyere.-hívott maga után.Sajnos tudtam mi volt ez a tárgy elterelés.. Akármennyire haragudtam, és gyűlőltem Willt nem akartam hogy meghaljon. Már csak azért is, mert nem akartam hogy Taylorékből gyilkos váljon.Csak álltam és gondolkoztam, mi is történhetett épp.-Hahóó. Naomy.. Gyere már!-szólongatott Chris.Nem válaszoltam, csak elkezdtem követni. Egy olyan házba mentünk be, ahol még nem jártam.Belül hangulatos volt. Kávészínű volt. Illettek egymáshoz a bútorok. Minden összhangban volt egymással.Oda jött hozzám két srác, meg egy harmadik, de ő kissé lemaradt.-Sziaa. Te biztos Naomy vagy. Én Jason vagyok.-mutatkozott be kedvesen.-Én meg Deni..Örvendek.-mondta a másik is.Állt még mögöttük egy magas, termetes srác, de ő szinte rám se nézett. Még csak közelebb sem jött, és nem is köszönt. Kicsit bántott, de nem volt időm ezen törni a fejem.Jason megragadott, és elkezdett húzni. Körbevitt a házon. Megmutatta Taylor szobáját, ami nagyon tetszett. Kék volt a fal, és a szobája sarkában volt az ágya. Kétszemélyes(hmmmm.:/)Volt két nagy szekrény egymás mellett felsorakozva, gondolom a ruháit tartotta benne. Volt egy külön fürdő is. Amúgy igazi pasis szoba.Jason lehívta Deni, úgyhogy magamra maradtam.Elkezdtem körbenézni az emeleten, majd bementem egy szobába, ahonnan hangokat hallottam.Benyitottam, és Kellyt találtam megkötözve, mint egy kutyát. Úristen. Ledermedtem, de odasiettem, hogy segítsek.-Kelly. Jézusom. Várj segítek.Kikötöztem, majd nagy meglepetésemre villámgyorsasággal nekem esett. Ellöktem magamtól, és próbáltam lenyugtatni.-Héjj.. Kelly!!! Mit csinálsz?Nyugodj máár meeeg!-szólongattam, és próbáltam védekezni, hosszú karmaival szemben.-Nyugodjak meg?? Mégis mit képzelsz magadról? ki vagy tee? Hát majd én elmondom.. Egy álnok kígyóó. hazudozóó. Semmi több. Bíztam benned.Te pedig kihasználtál.. Nem is értelek.. Anyirra kedvesnek adtad elő magad. Igazándiból meg nem vagy te senki. Én nekem a pofám leszakadna.. Hogy tudsz te tükörbenézni??Annyira undorító vagy. Megkértem Willt, hoyg ebszéljen veled Taylorrol. Hogy monda el neked, mennyire szeretem őt. Már nagyon rég óta. Te pedig ezt kihasználva, direkt ráhajtottál.Hát ilyen egy barátnőő? Mii? Úgy gyűlöllek. De nem lesz semmi a tied. Soha. Soha.-mondta ezeket szemrehányóan.-Miii? Neeem! Kelly Will nekem semmit nem mondott. Ő direkt ellenem fordított téged, hogy ne akadályozd meg tervében. És semmilyen szemétségre nem készültem. nem vagyok hazudozó, sem álnok kígyó.-magyarázkodtam.Kelly viszont nem halgatott rám, mert megragadta a torkomat, és a földre kényszerített.Nem tehettem mást, védenem kellett magam. Erőt vettem magamon, és ellöktem magam a földtől. Átpördültünk. Így én kerültem fölülre.Elkezdtem őt pofozni, és karmaimat előhúzva a bőrébe mélyeszteni. Erre ő megragadta a hajamat, és tépni kezdte. Felsikítottam.Lekevertem neki egy óriásit, majd próbáltam lefogni. Tudtam, ez most élet halál kérdése. Ő nagyon is komolyan gondolta, hogy megöljön. Én nem szándékoztam, de védenem kellett önmagam.Gondolom a fiúk meghallhatták, hogy Kelly és én "összefutottunk", így felsiettek.Berontottak és azonnal szétszedtek minket. Chris engem fogott, Jason Kellyt.-Mi történt Naomy? Jól vagy?-kérdezte Chris aggódóan.-Neeem! Még nincs jóóól. Csak akkor lesz jól, ha megöltem.-vágta rá Kelly-Te halgass!-csitította el Jason, azt a személyt, akivel egykor jóban voltam, most pedig itt álltunk harcra készen, hogy egymásnak essünk.Jason újra Kelly kezeire szorította a kötelet, majd letessékelte az ágyra. Kelly követte az utasításokat, de mikor rám pillantott, harag gyűlt szemébe, és újra nekem akart esni, de Jason még időben megállította.Hallottam hogy lent valakik járkálni kezdtek, de nem foglalkoztatott. Csak is Kellyre tudtam összpontosítani. De mikor meghallottam odalentről Taylor hangját, mint egy kislány szaladtam le hozzá, hogy karjaiban tudhassam magam. Mindent magam mögött hagyva, szaladtam le hozzá.